Időről időre meg kell néznem, hogy pontosan hakni, haxni, haxn, vagy haxen a helyes írásmódja a helynek. Utóbbi. A Haxen Király Étterem Restaurant a Király u. 100-ban található, így könnyű megjegyezni a címét is, mert benne van a nevében, és ugye Haxen utca nincsen, Étterem körút, és Restaurant sétány se nincs nem van. A restaurantot szándékosan hagyom a címben, annak emlékéül, hogy 13 évesen egy olaszországi síelés alkalmával az ablakunk az elegáns nevű Risssztorantééé Szállóra (Hotel Ristorante) nézett. Később gazdagodtam azzal az információval, hogy a Risztorantééé nem a szálloda neve, hanem a restaurant olaszul. Nagyon frappánsan oldja meg az olasz ezeket a dolgokat - gondoltam.
Az 1893 óta üzemelő Haxen alkoholos ital- és savanyú káposzta elárusító hely első 100 évéről nem tudok beszámolni. 2000 óta azonban kénytelen voltam többször felkeresni, mert annyira jó. A bajor tematikájú éttermek (lást Kaltenberg, vagy Paulaner) sajátja a különböző kolbászokkal, zsemlegombócokkal tarkított étel, és a nem túl mainstream saját sör. Ez esetben, ahogy a MOM Parkban, itt is a Paulaner a befutó, amely még az alkoholmentes szűretlen búza fedőnevet is viseli termékpalettáján, ráadásul még az is finom, kifejezetten hiányolom a széles körben elérhető kereskedelmi forgalomból. Egyúttal ha egy valami eltántoríthatja a vendéglő után kutatókat a Haxentől, az a házi sör ára (lásd lent).
Az étterem címere megér egy rövid heraldikai elemzést, hiszen egy söröskorsó, egy félhold, és egy Dávid-csillag látható rajta. Ráadásul ormótlan, azaz osztóvonal nélküli. Tegyük fel, hogy Haxen egy sört kedvelő török zsidó király, ami nagyjából Jézus alternatív életútját festi fel németországi vendégmunkásként, ha megmarad az asztalosmesterségnél. De legalább van címer.
A belső tér leginkább a keletnémet Spuk im Hochaus (Szellem a toronyházban) című tévésorozat visszaemlékezős részeit juttatja eszembe, a színezett üvegek, a faszerszámok, a vastag gerendák igazi fogadó hangulatot teremtenek a város közepén, kivéve a mennyezetről lógó harmonikákat, amelyek az osztrák pornóipar néhány 80-as évekbeli klasszikusáig pörgetik vissza azok emlékezetét, akik láttak ilyen filmet. Én természetesen soha.
A nehéz ételek, csülkökre, húspogácsákra, elhalálozás után a füstölés sorsára jutott vadállatokra épülő konyha azért hálás, mert ez mind segít felszívni azt a rövidital mennyiséget, amelynek elfogyasztására a választék predesztinál. A pálinka talán valaha legszélesebb körben elfogadott kultuszának ugródeszkája volt az a néhány étterem, ahol az ágyas felesek poharából soha nem hiányzott az aszalt gyümölcs, és méteres lécbe ékelve szolgálták fel tízesével. A Haxen is - király létére - ilyen mélyre hajol a pálinkakultúra előtt, egy szóval rendesen be lehet baszni nagyon finom italokból, csak nem érdemes mindent elfelejteni másnapra, mert az élmény maradandó.
Az étel- és italválasztákon és annak minőségén sok helyen nem lehet fogást találni, így végül a kiszolgálás az, amiért ez az étterem felkerült az 5 kedvencem közé. Rendszeresen járunk el hímtársaságban vacsorázni, ÁSÉS Brigád, Grúber Hugó vagy Joseph Ratzinger néven asztalt foglalunk, és összevissza eszünk és iszunk. Miután nem volt két egyforma étel, két egyforma desszert, két egyforma sörkör, a pálinkák száma és típusa is össze-vissza oszlott meg tízünk között, eddig egyedül a Haxen volt az a hely, ahol az "egybeeeee vagy esetleg külön számolhatom" reménykedő és kicsit sunnyogó kérdés helyett megjelent a főúr, és szó nélkül mindenki elé letette a külön bontott számlát, amire az elejétől fogva, kérés nélkül figyeltek, és akkurátusan az szerepelt rajta, amit fogyasztottunk. Ez éppen a máshol előforduló "ccccc, most már nem tudom szétbontani, talán előbb kéne szólni" hozzáállás tökéletes ellentéte, és jól bemutatja, hogy milyen az a figyelem, amiben vendégként a teljes este alatt részesülünk.
És ezért a figyelemért cserébe nem emelik az ételárakat az átlagos, jó éttermekben megszokott árszínvonal fölé, ránk van bízva, hogy ezt mennyire értékeljük. A levesek 900 Ft körül, a vega ételek 2000 Ft alatt, a főételek 2700-3200 Ft között mozognak. A legdrágább étel sincs 4000 Ft fölött (bélszín, tengeri hal, vadételek). A házi sörért már zsebbe kell nyúlni, a 0,4-es Paulaner 760, a 0,5-ös búza pedig 950, tehát aki sörözés előre megfontolt szándékával tér be, az számítson arra, hogy ezzel szalad majd meg a számla. A pálinkák 880 és 990 Ft-ért kérhetők, nincs közéjük rejtve csapdának egy mézes ágyas vegyes madárlátta négyszer mágnesezett cigánymeggy párlat 1400-ért, mint 1-2 helyen.