Vendéglátós

A BJCP versenyfelkészítő eső alkalma


Az Első Magyar Házisörfőzők Egyesülete szervezésében immáron már másodjára kerül megrendezésre a Házisörfőzők Versenye, mely ebben az évben nemzetközé lett.

A verseny helyszíne és időpontja Budapest, Spíler Budapest 2013. március 15.

Az európai kontinensen ez lesz az első olyan verseny, mely a BJCP versenyrendszerben hivatalosan is bejegyzésre került.
Az eddigi versenyek: http://www.bjcp.org/apps/reports/countries.php
A budapesti verseny: http://www.bjcp.org/apps/comp_schedule/competition_schedule.php

A BJCP (Beer Judge Certification Program) rendszert az otthoni sörfőzést 30 éve felélesztő Egyesült Államokbeli házisörösök hívták életre és csiszolják azóta is folyamatosan immáron több, mint 25 éve. A 25 éves tapasztalat magáért beszél - és többek között - ezért is döntöttünk a rendszer átvétele mellett egy saját rendszer kidolgozásával szemben.

Az elmúlt 25 évben nagyjából 4500 hivatalos versenyt rendeztek világszerte, melyre közel 1 000 000 nevezés érkezett. ( http://www.bjcp.org/apps/reports/competition_demographics.pdf )

A BJCP rendszerről bővebben itt lehet olvasni: http://www.bjcp.org/bjcpfaq.php .

A versenyrendszerben való részvétel azonban nem csak megtiszteltetés, hanem óriási kihívás is a szervezőknek.
A versenyre négy gyakorlónappal próbáljuk felkészíteni a pontozókat, ahol az elméleti oktás mellett az érzékszervi bírálatok gyakorlására is sor kerül.

Az első alkalom a csepeli Rizmajer Kézműves sörházban került lebonyolításra.

A felkészülés első részében a BJCP rendszeren túl a bírálatkor alkalmazandó szempontrendszerek, leírások, pontozólapok, íz- és aromastandardok kerültek bemutatásra.

Első Magyar Házisörfőző Egyesület

Harmadik alkalommal került megrendezésre a házi sörfőzők, pontosabban az otthonfőzők találkozója. Szép számmal képviseltette magát a hazai sörfőző közösség. A létszám nyilvánvalóan nem teljes, sok otthonfőző biztosan nem is hallott a fórumról, ahol a találkozó szerveződött.

Annyit érdemes tudni, hogy a találkozóra készülő sörfőzők minden főzetükből 2 üveget félretesznek az alkalomra, így minden résztvevőnek alkalma nyílik megkóstolni a másik sörét.

 VIII. rész Komló

Forrás: http://farm2.static.flickr.com/1108/1284396611_5c69b5ddfd.jpg



A komló a sör legfőbb - a német sörtisztasági törvény szerint az egyetlen - ízesítőanyaga.

A komló egy kenderféle, mi leginkább a szőlő és a kender keverékének neveznénk minden tudományos alapot nélkülözve. :)

 VII. rész: Testreszabás

V. rész

Mi is történt?

Most pedig vegyük lépésről-lépésre, mi is történt első sörünk elkészítése során.

I. Fertőtlenítés

A fertőtlenítés és a mikrobiológiai tisztaság a sörkészítés allatt az egyik legfontosabb mozzanat. A sör kiváló tápatalaj a mikroorganizmusok számára, ha nem ügyelünk kínosan a tisztaságra, könnyen elronthatjuk a végterméket.

Készítsünk sört!

A dolog nagyon egyszerű lesz, nem kell hozzá semmilyen előképzettség és tudás.

A sűrítményből történő készítés négy fő részre osztható:

• fertőtlenítés
• sörlé elkészítése
• főerjedés
• palackozás-utóerjedés. 

Hogyan kezdjünk hozzá? (folytatás innen)

A témában nagyon jó leírások találhatóak a neten, az Amazonon rengeteg a tematikus könyv. Kezdőknek magyarul Wolfgang Vogel: Sör házi készítése című könyvét mindenképpen ajánlatos elolvasni. Sajnos nem találtam forgalomban sehol, könyvtárból sikerült kivenni.

Angolul John Palmer: How to brew című könyvét érdemes elolvasni, aminek első kiadása ingyenesen elérhető a szerző honlapján: www.howtobrew.com. Ezen az oldalon szinte minden lényeges dolog megtalálható, amire egy kezdőnek szüksége lehet. Nagyon könnyen olvasható és érthető Lee W. Janson Ph.D: Brew Chem 101 című könyve, ami a főzés során lejátszódó kémiai reakciókat, valamint a felmerülő hibákat és azok elkerülését írja le hétköznapi nyelvezeten. Alapos összefoglaló mű még Marty Nachel: Homebrewing for Dummies könyve, melyben sok tipp, recept és praktikus dolog található.

Először is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, hogy Magyarországon jelenleg csak bizonyos kötelezettségek mellett lehet sört készíteni, mivel a sör jövedéki termék.

Az egyik ilyen kötelezettség a jövedéki adó befizetése, melyet a 20 C fokos erjesztetlen komlózott sörlé Balling-fokából számolnak ki. 

Ahogyan nemrég megírtuk, megkezdjük házi sörfőzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat. Kezdjük a legalapvetőbb elméleti alapok tisztázásával.

Miből van a sör?

A sör legfőbb alapanyaga valamilyen gabona: legtöbbször árpa, de készítenek sört búzából és rozsból is. Szükség van még vízre és fűszerre.

A legismertebb sörfűszer a komló, a XVI. század óta a német sörtisztasági törvény szerint tilos mással ízesíteni a sört. A törvény előtt - és azután Németországon kívül, manapság is - fűszerként használtak gyümölcsöket, tölgyfakérget, fahéjat, gyömbért, koriandert, gesztenyét, tököt, és sok más érdekes dolgot.

Egy negyedik dolog is mindenképpen szükséges az előállításhoz: az élesztő, aminek létezéséről akkoriban még nem tudtak, ezért a sörtisztasági törvényben sem szerepel mint összetevő.

(a kép forrása)

Ezzel az írással egy cikksorozatot indítunk útjára, mely a házi sörfőzésről fog szólni. Reméljük, a sorozattal sokak érdeklődését felkeltjük az otthoni sörfőzéssel és a sörkultúrával kapcsolatban. 

Nyílt levél V. Németh Zsoltnak

Csehszlovák Kém barátom, aki eredetileg szintén egy budai ficsúr - a Dióhéj, a Bambi, az Avar és számtalan klasszikus hely régi ismerője -, pár éve Prágában él és dolgozik.

És ha már így alakult, akkor szépen, magyarul, minden turistacsapdát kicselezve, szinte bennszülöttként mutatja be nekünk a legjobb cseh ivókat - nemcsak a prágaiakat.

Elsőként egy aktuális eseménysorra szeretnénk felhívni a figyelmeteket: ez pedig a III. Cseh Sörfesztivál beharangozója.

Másodsorban pedig ajánlom kedvenc prágai éttermem bemutatóját - ahol a csapolt sört nem ám gagyi hordókból húzzák, hanem szép nagy tartályokból (tank-tankové pivo): Zlaty Klas.

Természetesen ezzel nincs vége - órákig el tudok időzni a Sercsecsen. Ahoj, Krtecsek! 

A Rotburger hihetetlen népszerűségét a pilisi és az észak-budai régióban már "külsősök" is többször megindokolták: Magyarország talán legjobb házisörét kapjuk itt, gyönyörű környezetben, olcsón. A Szarvas büfé is a maga nemében sikersztori volt, de ez azért más.

Nem felejtem ám a tavaly augusztusi kerékpártúráimat, amikor is Észak-Pestet és Belbudát egyaránt dicséretesen bejártam fényképezőgépemmel - itt-ott 1-1 pohárra megállva. A budapesti ellátóhelyek szinte minden kategóriáját lefedtem a rákosrendezői Manó büfétől kezdve a pestújhelyi Kolozsvár borozón át ma leírt Avar sörkertig.

A Corvinus Egyetem Fővám téri főépülete sok érdekességet rejt magában, de ezen a blogon vendéglátós, illetve fogyasztói oldalról szeretném megközelíteni a "Szabadidőközpontot".

Bár régóta ígérjük, hogy lesz ilyen is - mégis ez az első sörbeszámolónk. Nem akarunk persze az erre szakosodott, tematikus blogokkal versenyezni - de úgy érezzük, tudunk újat mondani a sörmárkák terén.

Magyarországon ma méltánytalanul periférikus helyet foglalnak el a piacon a pilzeni típusú sörök - a csodálatos és elérhető árú Pilsner Urquellen kívül szinte csak drága import márkákat kaphatunk: Wernesgrüner, Radeberger, Bitburger. A magyar sörivó valamiért inkább részesíti előnyben a klasszikus, édeskés lagereket, ászokot, barnasöröket - de búzasörből is kialakult mostanára egy dicséretes választék. A keserű, karakteresen komlós pilsekre még nem kapott még rá a nép. Ezen kéne változtatni!

Mai nevén Bem söröző és étterem - a Margit hídtól ha a rakparton elindulunk a Batthyány tér felé, azonnal feltűnik jobboldalt a Bem téri pincelejáró. A környékről már ismerős retróhangulat (gondoljunk már megint csak a Bambira) itt is már rögtön meglátszik: az AVTOEXPORT máig kint virító fényreklámja mellett a Wernesgrüner söröző (Észak-Budai Vendéglátó vállalat) dicsőséges napokat látott cégére is felfedezhető a háztetőn.

Az 1974-ben nyílt, volt Wernesgrüner söröző a nagy, klasszikus budapesti sörözők (Gilde, Berliner) egyike - önmagában öröm a létezése, meg az, hogy a berendezés szinte érintetlen.

-Tölgyfa utca, tudod, ott a Margit híd, budai hídfőjénél... ahogy a hídra akarnál kocsival felkanyarodni, amikor éppen van híd persze.

-Ja, megvan! Az az Oszterbrau vagy mi? Az jó hely, mennyit jártunk oda csocsózni...

-Nem az: az Osterbräu is jó kis hely, de arról majd máskor. Tudok még jobbat: Replika. 

Ahogy a villamos hirtelen balra kanyarodik a Margit körútra ráfordulva, na ott kezdődik a Tölgyfa utca, és szinte a sarkon, az irodaház mellett találjuk a Replika sörözőt. A környékbeliek szépen el vannak kényeztetve: itt van pár percnyi sétára a Bambi, a Calgary, az Osterbräu, a Marxim - elvakultabbaknak pedig a Dióhéj és a Rózsadomb eszpresszó.

Az Óbudakocsma megszokott profiljától kicsit eltérünk ma - legalábbis első látásra azt hihetnénk. Az "Örök rangadó"-hoz hasonlóan itt is kicsit egyedi értelmezésben láthatjuk viszont a cégért, ugyanis szó szerint "hentesárú" szerepel a homlokzaton, de ezt már nem volt szívem beírni a címbe.

A Jánert már nagyon régóta ismerjük: a családdal is gyakran zarándokoltunk el idáig a Flórián tér környékéről a közeli piac helyett, annyira jó árut lehet itt kapni. Pedig azért a Piac se semmi.

Itt folytatódik...

Hosszú út áll már mögöttünk, és még mindig van bőven hátra! Aki csak most kapcsolódik be, annak egy gyors emlékeztető az eddigi állomásokról:

1. Gyömrői Rex-presszó
2. Gömbakác csárda
3. Aranykupa sörbár

Ahogy François dől a Kroá a későbbiekben bővebben kifejti: a 17-es a hajdan előtte megálló buszjáratról kapta a nevét. A sörre nem is nagyon térnék ki: talán üveges Ászokot ittunk.

Na, ezt a helyet már rengetegen ajánlották a sokfajta sör, a szép pincérlányok és a jó sztrapacska miatt - gondoltam, bemerészkedem a belvárosba, havonta egyszer kibírom.

A meglepően üres Combinóval gyorsan oda is értünk a Rákóczi térre, és azonnal be is tértünk az épülő metrómegállóval szemben, a Körút és a Kölcsey utca sarkán elhelyezkedő Suszterinasba.

Bár a Rexpresszó meg a Gömbakác is nagyon autentikus helyek voltak, az Aranykupa nálam az este fődíjasa: egy szinte érintetlen, de kulturáltan szocreál presszó a Lakatostelepen. Már a Gömbakácba sietve is szomorúan trappoltunk el mellette, magunkban fogadkozva, hogy mindenképpen visszavillamosozunk ide. Vigyázat: ez az Aranykorsónak csupán névrokona!

Na ide rohantunk a Gyömrői presszóból: útközben vágyakozva néztük a Lakatostelep legszimpatikusabb presszóját, az Aranykupa sörbárt, de hát a "lehet, hogy korán zár"-Gömbakácba rohantunk, ami az átlagbudapestinek iszonyatos távolságra levő külső Üllői út (néhai Vöröshadsereg útja) sokszázadik házszáma alatt található, az 50-es villamos nyílegyenes pályája mentén. Egy kívülről fehérre meszelt, földszintes házról beszélünk, vaskorláttal a bejáratnál (bár itt nincs hova kirohanni) - hatalmas, sopronis reklámtáblákkal, melyek szerint "házias ételek"-et is kaphatunk itt. Persze nem.

Pestszentlőrinc, bár sokaknak messze van, sok-sok kirándulást megér. Négyen vágtunk neki a XVIII. kerületnek egy helyi barátunkkal, hogy végigjárjuk a hatállomásosra tervezett külvárosi kocsmatúrát.

Kezdjük akkor az első állomáson, a fradista Gyömrőiben!