Hogyan kezdjünk hozzá? (folytatás innen)

A témában nagyon jó leírások találhatóak a neten, az Amazonon rengeteg a tematikus könyv. Kezdőknek magyarul Wolfgang Vogel: Sör házi készítése című könyvét mindenképpen ajánlatos elolvasni. Sajnos nem találtam forgalomban sehol, könyvtárból sikerült kivenni.

Angolul John Palmer: How to brew című könyvét érdemes elolvasni, aminek első kiadása ingyenesen elérhető a szerző honlapján: www.howtobrew.com. Ezen az oldalon szinte minden lényeges dolog megtalálható, amire egy kezdőnek szüksége lehet. Nagyon könnyen olvasható és érthető Lee W. Janson Ph.D: Brew Chem 101 című könyve, ami a főzés során lejátszódó kémiai reakciókat, valamint a felmerülő hibákat és azok elkerülését írja le hétköznapi nyelvezeten. Alapos összefoglaló mű még Marty Nachel: Homebrewing for Dummies könyve, melyben sok tipp, recept és praktikus dolog található.

Aki teheti, mindenképpen olvassa el a fenti könyveket.

Mivel mi is amatőrök és kezdők vagyunk, előfordulhatnak hibák a leírásban ill. akármennyire is törekszünk az egyszerűségre a cikkekben, könnyen lehet, hogy - általunk - triviálisnak vélt dolgok felett elsiklunk. A cikksorozat egyik célja az is, hogy a házi sörfőzés iránt érdeklődők között meginduljon egy kétirányú kommunikáció, egymás segítése. Ezért ha az írásokban valami nem egyértelmű, valakinek ötlete, hozzászólása van a témával kapcsolatban, ne tartsa magában!

A leírásokban többnyire azt a gyakorlatot követjük, hogy először ismertetjük a hozzávalókat, leírjuk az elkészítés módját, majd az elméleti hátteret. Előbb a gyakorlat, aztán az elmélet. Végül a lehetséges hibaforrásokat ismertetjük. 

Szerezzük be az eszközöket!

Eszközök

Az interneten rengeteg helyen lehet sörkészítő készletet vásárolni, elég beírni a keresőbe: "beer brewing kit", ami rengeteg találatot eredményez. Természetesen itthonról is lehet rendelni ilyen készletet, ami ugyan drágább, mint az interneten találhatóak, azonban az alkatrészek pótlása miatt talán jobban megéri. Persze készletre nem feltétlen van szükség, az eszközök nagy része helyettesíthető és talán olcsóbban be is szerezhető, azonban ez a megoldás mindenképpen kényelmesebb.

Egy ilyen készlet legtöbbször a malátasűrítményből előállítható sör készítéséhez szükséges eszközöket tartalmazza, esetleg egy főzetnyi alapanyagot is. A gabonából főzött sör esetében ugyanezeket az eszközöket használjuk majd, kiegészítve (jó)pár dologgal.

Sűrítményből készíthető sörhöz az alábbi eszközökre lesz szükségünk:

Tisztító- és fertőtlenítőszerek: A tisztítószerrel a durva szennyeződéseket távolítjuk el, a fertőtlenítőszerrel pedig a mikrobiológiait. Tisztítószernek bármelyik háztartási mosogatószer megteszi, azonban a fertőtlenítéshez már nem mindegy, mit használunk. Mindenképpen igyekezzünk olyan anyagokat használni amelyek sem a sörben, sem a sörivóban nem tesznek kárt. Egyesek hipót használnak, mások borként v. egyéb élelmiszeripari szereket. Ezek után a szerek után - a hipó után elhagyhatatlan - célszerű a forró vizes öblítés.

Vannak olyan szerek, melyek után ez elvben nem szükséges: pl. a hidrogén-peroxid. A H2O2 vízre és oxigénre bomlik le, miközben erősen oxidál. 3%-os oldatot használjunk. Mivel azonban a lebomlási ideje hőmérséklet- és egyéb függő, a forró, esetleg forralt vizes öblítés nem árthat itt sem. A kénes szerek, melyek a borászatban is ismertek minimális mennyiségben szintén nem károsak, de az öblítés itt sem okozhat kárt. Azt azért mindenképpen érdemes tudni, hogy a víz normál esetben mikrobiológiai szempontból terhelt. Ezért használnak klórt a vezetékes vizek fertőtlenítéséhez. Ha nem fertőtlenített vízzel dolgozunk, mindenképpen forraljuk a vizet használat előtt.

Krulis kiegészítése, amit ezúton is köszönünk:

"A fehérítőszerek nagy része jó sörös célra, általában olyanokat keressünk aminek a nevében benne van az oxy szó. Ha az összetevők közt van hidrogénperoxid vagy natriumperkarbonát akkor jöhet. Ezek nagy része nem tartalmaz illatanyagot sem. 

Én pl. nátriumperkarbonát port használok, 15gramm 4 literbe."

(Műanyag) Keverőkanál: ezzel keverjük majd a cefrét és a sörlét.

Fokolókészlet, amiben van egy mérőhenger, fokoló, hőmérő - fokolókészlet helyett használhatunk refraktométert.

Kotyogó: a borkészítésnél is ismert közlekedőedény, aminek segítségével úgy tud eltávozni a sörléből a CO2, hogy közben az levegővel nem érintkezik.

Erjesztőkád: Egy jól záródó élelmiszerbiztos tartály, amire a kotyogót rá lehet rögzíteni. Ha olyan tartályt tudunk beszerezni, aminek egy csap van az alján, az nagyon jó. Ha műanyagot választunk, lehetőleg HDPE legyen, azaz nagysűrűségű polietilénből készüljön. Legjobb persze az üveg, de abból nehéz csapos kiszerelést találni vagy barkácsolni.

Palackózósegéd vagy szifon: ha van csap az erjesztőtartályunkon, akkor egy ~ 25 cm-es, a csapra ráhúzható műanyag csőre lesz szükségünk - ha nincsen csap, akkor pedig egy szifonra vagy fejtőcsőre.

Üvegtisztító kefe: ezzel tisztítjuk ki az üveg aljára letapadt erősebb szennyeződéseket. Ez a munkafázis megspórolható, ha ivás után forró vízzel azonnal kimossuk az üveget.

Barna üvegpalack: lényeges, hogy a fényt minél kevésbé engedje át, valamint, hogy a koronázó készülékkel kompatibilis legyen. Csatos üveg esetén a koronazárra nem lesz szükségünk.

Koronazár (söröskupak): ezzel zárjuk majd le a palackokat.

Koronázó készülék: ezzel rögzítjük a koronazárakat a palackra.

Rekesz: az üvegeket a leülepedő élesztő miatt állva kell tárolni, ezért célszerű rekeszeket beszerezni.

A szükséges alapanyagok sűrítmény esetében:

Malátasűrítmény:

Kétfajta lehet: komlózott vagy komlózatlan. A malátasűrítményt úgy készítik, hogy megfőzik nekünk az alap sörlét, majd kivonják belőle a víz nagy részét. Konzerv formájában árusítják. Malátasűrítményeket a sörkészítő boltokból lehet rendelni, akárcsak a többi hozzávalót.

Spray malt (sajnos nem ismerjük a magyar megfelelőjét, akinek van ötlete, szóljon): Speciális malátakészítmény, por formájú, ez tartalmazza az erjedéshez szükséges cukrokat.

Cukor: Háztartási cukor (répacukor, szukróz), amire akkor lesz szükségünk, ha nem használunk spray maltot. A répacukor helyett - ha tudunk - használjunk nádcukrot, szőlő- vagy gyümölcscukrot vagy akár kandiscukrot, mézet. A különböző cukrokkal egy későbbi rész fog foglalkozni.

Komló: Komlózatlan malátasűrítmény használatakor szükséges ill. ha komlósabban vagy keserűbben szeretjük a sört. Többfajta kiszerelésben szerezhető be. Ha szerencsénk van, akkor szüret után, frissen juthatunk hozzá, esetleg magunknak is szedhetünk a vadon termő fajtákból. A leggyakrabban pellet formájában (összepréselve) szerezhetjük be, de kapható folyékony kiszerelésben is.

Sörélesztő: A sör erjesztéséhez használatos különleges, erre a célra kitenyésztett élesztőtörzsek. A sütőélesztő (pékélesztő) is megfelel a célra, de nem termel annyira komplex és jellegzetes aromaanyagokat, mint a különböző nemes törzsek. A különböző törzsek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Az élesztőkkel is részletesebben foglalkozunk majd.

Folyékony vagy száraz élesztőt használhatunk, a malátasűrítményekhez általában mellékelik a megfelelő típusút.

Víz: Ebből tartalmaz a legtöbbet a sör, nagyon fontos alapanyag a jó minőségű ivóvíz. Sűrítmény esetében a vezetékes víz tökéletesen megfelel a célnak, mert a cefrézést, forralást már elvégezték helyettünk. 

Általános alapszabály, hogy csak olyan ivóvizet(!) használjunk főzéshez, ami ízlik. Mivel a bevezető részben többen érdeklődést mutattak a sörfőzővíz összetétele iránt, a víznek is szentelünk majd egy külön részt a későbbiekben. Ha olyan vezetékes vizet használunk, ami nagyon klóros, hagyjuk állni egy napot, esetleg forraljuk. A klórgáz ugyanis lassan elpárolog a vízből, melyet melegítéssel felgyorsíthatunk.

Erjesztőcukor: Az erjesztőcukor segítségével termelünk szénsavat a sörbe az erjedés végeztével. 

Ha beszereztünk mindent, indulhat a sörkészítés!